^ Back to Top
facebook
×

Hiba

Cannot retrive forecast data in module "mod_sp_weather".

 

Kedves látogatók, kedves császáriak!

Megújult honlapunkon sok szeretettel köszöntöm valamennyiüket!

Virtuális úton belepillanthatnak településünk életébe, programjaiba, mindennapjainkba.
Kérem, engedjék meg, hogy néhány mondatban bemutassam községünket, annak történelmét, múltját!
Császár népessége 1 864 fő, területe 67,82 km2. A falu elnevezése (a császár főnévre vezethető vissza) személynévből ered.
A település a Bársonyos-dombság nyugati oldalán, erdőségekben,vízfolyásokban és tavakban gazdag környezetben fekszik. Dombvidéki többutcás, elágazó útifalu.


Őskori és római kori régészeti lelőhely. Első írásos említése 1233-as keltezésű (Chasar). Csór nembeli Tamás csókakői és gesztesi várnagy kapta királyi adományul 1332-ben. A XV. században Bánffy László, Török Imre, majd Hédervári Ferenc birtokolta. A török hódoltság idején elpusztult.
1622-ben református magyarok népesítették be. 1645-ben a falut sújtó nagy földrengés szinte teljesen lerombolta. Újjáépítése után a gróf Esterházy család lett a település földesura. Határában a Rákóczi szabadságharc idején Vak Bottyán serege aratott győzelmet a Győr felől közeledő császári csapatok felett. A XIX. században pusztító tűzvész martaléka, azonban a csapást mindannyiszor kiheverte. A lakosság fő jövedelemforrása ekkoriban az állattenyésztés, gyümölcs-, rozs- és kender termesztése volt. A két világháború között téglaégető, vízimalom és gőzmalom is működött a községben. 1948-ban megalakult a helyi termelőszövetkezet, mely ma gazdasági társaságok formájában működik. A helybéliek jelenleg is főként mező- és erdőgazdálkodással foglalkoznak, magángazdaságok, valamint egyéni és társas vállalkozások adnak munkalehetőséget számukra. Nagy hagyománya van a szőlőművelésnek és bortermelésnek is.

A barokk stílusú római katolikus templomot Fellner Jakab építette 1771-75 között, barokk falképeit Dorfmeister István festette 1776-77-ben. A római katolikus plébániaházat 1749-72 között, a református templomot 1748-ban emelték barokk stílusban. A klasszicista kőkereszt 1804-ből származik.

Nevezetességeink:

  • Műemléknek nyilvánított római katolikus templom

  • Műemlék jellegű református templom

  • A császári temető, melynek különlegessége a messziről látható,
    óriási székely kapu.

Az itt élők által is kedvelt kirándulóhely a településtől délkeletre, az erdőszélen található tágas Egresi rét.
Sok szeretettel várjuk az idelátogatókat településünkön!

Beke Gyöngyi
polgármester