^ Back to Top
facebook

Ön mit fejlesztene, javítana a településen?

Óvodát - 6.9%
Művelődési házat - 1%
Közbiztonságot - 25.5%
Iskolát - 5.9%
Játszótereket - 6.9%
Sportolási lehetőségeket - 21.6%
Egészségügyi intézményeket - 14.7%
Közterületeket - 12.7%

Total votes: 102
The voting for this poll has ended on: december 5, 2013

allamkincstar

×

Hiba

Cannot retrive forecast data in module "mod_sp_weather".

szak

A település megközelíthető közúton: az M1-es autópályán vagy a 7-es úton Székesfehérvárig, onnan északnyugati irányban a 81-es úton Kisbér előtt jobbra kanyarodva, majd Vérteskethely után 6,9 km. Közlekedés-földrajzilag viszonylag kedvező helyen, a Tatabánya-Pápa vasútvonal és a Tatabánya-Kisbér harmadrendű közút mellett fekszik.

Területe domborzatilag enyhén hullámos, a település domblábra épült. Vizei észak felé a Concóba, délre az Által-érbe futnak.

Lakónépessége 1864 fő.

Külterületi lakott helyei: Karpatus puszta és Makkpuszta.

A település neve a magyar Császár személynévből keletkezett, amelynek előzménye a magyar császár főnév.

Ősidők óta lakott hely. Császár neve oklevélben, nemesi névben 1233-ban szerepel első ízben.

Múltja igen gazdag, a régészek egymást követő korok számos emlékét tárták fel - a kőkorszaktól kezdődően. Az avaroktól származó övveretek vagy római maradványok egyaránt utalnak lakott településre.

A 16.század elején már népes falu.

A Bécs ellen vonuló török hadak 1529-ben felégették a falut, de lakói újraépítették. 1543-ban a Székesfehérvárt ostromló tatárok pusztították el. 1570-ben a török összeírás faluként említi, tehát lakott volt. A tizenöt évig tartó török háborúk alatt ismét elpusztult. Utána a Bedeghy Nyáry család telepíti be 1618 körül református magyar jobbágyokkal. A 17. század végén megindult vallásüldözések alatt református papja, Szilvási István 1675-ben a nápolyi gályákon lelte halálát.

A török háborúk alatt romossá vált középkori katolikus templomát a reformátusok kijavították és használták. A katolikus egyház 1724-ben való megalakulása után Esterházy József 1747-ben a régi templomot elvette a reformátusoktól, de megengedte nekik, hogy helyette újat építsenek. A reformátusok mai templomukat 1748-ban emelték. A mai katolikus templom a régi helyén, Fellner Jakab tervei alapján, 1775-ben épült fel.

A 19. században több elemi csapás érte a települést, 1819-ben földrengés rongálta meg, 1843-ban, majd 1861-ben tűzvész pusztította el.

Az első világháborúban 94 katona halt hősi halált. Emlékükre 1929-ben emeltek hősi emlékművet. 1919-ben a proletárdiktatúra ellen fegyveres felkelés tört ki. A felkelés leverése után Wohlmuth Ferenc plébánost kivégezték. A második világháború harcai 1945. március 19-én véget értek a falu területén.

1948-ban megalakult a termelőszövetkezet. A szövetkezet az 1970-es évek végén nagyarányú szőlőtelepítésbe és borfeldolgozásba kezdett, amelynek eredményeként hatékonyan gazdálkodott. A rendszerváltozás után a termelőszövetkezet részeire szakadt, s gazdasági társaságokká alakult.

A községben idegenforgalmi látványosság a Fellner Jakab tervei alapján, 1771-1775 között épült műemlék római katolikus templom, melynek barokk festményeit Dorfmeister István készítette. A freskók ma is a régi szépségükben pompáznak, viszont a festményeket 2009-ben több, más templomokban lévő Dorfmeister festménnyel együtt sajnos ellopták, de 5 év után előkerültek. A restaurálást követően visszakerültek eredeti helyükre, így a teljes templombelső újra a régi fényében látható. A templom főoltára rokokó, szószéke copf stílusban készült. Érdekes látnivaló a 18. század végén készült húsvéti gyertyatartó.

Műemlék jellegű a község 1748-ban emelt református temploma, amelynek papi szószéke 1800 körül készült, orgonája kétmanuálos.

Császár természeti értékei közül fontos helyet foglal el a festői szépségű Egresi rét, amely kiváló kirándulóhely, és lovas programok, fogathajtó versenyek színtere.